Quantcast
Channel: Dr. Bauer Bela Blog RSS Feed
Viewing all 7855 articles
Browse latest View live

DOKTOR ÚR,MIÉRT NEM ESZIK A GYERMEK -//

$
0
0

Doktor úr, nem eszik a gyerek!"

Gyermekorvosi tanácsok
 
Több mint harmincéves gyermekorvosi működésem alatt az egyik leggyakoribb panasz, amit szülőktől hallottam, ez. volt: „Doktor úr, nem eszik a gyerek!" Sokan a kollégák közül egyszerűen „nem hallják" meg e panaszt, nem tartják betegségnek, nem figyelnek rá. Tisztelet a kivételinek. Részemről mindig komolyan vettem, mert minden étvágytalanság mögött van valami, amit ha kiderítünk, meg is 'tudjuk szüntetni, s mindjárt megszűnik a panasz is, és újra eszik a gyermek.
Az étvágytalanságnak két fő oka van:
  1. Betegség miatt;
  2. Nervózus - azaz idegi, psychés okok miatt.

A betegség miattiak a következők:
Újszülött korban:
  1. Agyvérzés utáni állapot - nehéz szülésnél.
  2. Fejlődési rendellenességek: ezek közül főleg a veleszületett szívhibáknál  (komoly szívhibás gyermeket nem lehet meghizlalni), nyelőcső, gyomor és belek rendellenességeinél.
  3. Anyagcserezavaroknál.
  4. Súlyosabb sárgaságnál.
  5. Meghűlés esetén (Grippe).
  6. Egyéb fertőzés esetén mint pl. a tüdőgyulladásnál, torokgyulladásnál, hasmenésük különböző fajainál.

Csecsemőkorban:
  1. Szájfertőzés esetén  (száj- és ínygyulladásnál, kis vírusos eredetű szájfekélyek - aphták - esetén, mandulagyulladásnál, .torokgyulladásnál).
  2. Meghűlés (Grippe) esetén.
  3. Hólyaghurut,  vesemedence-gyulladásnál.   (Ezeknek igen  gyakran csak egyetlen tünete van: a hányinger, hányás időnként, esetleg alhasi fájdalom és sápadtság kísérheti még. Ezen tüneteknél mindig nézessünk vizeletet!)
  4. Bélfertőzések, hasmenéseknél.
  5. Gyakori már ebben a korban az idegi, psychés ok is. (Túletetés, étel erőltetése utáni negativitás már az étel látása esetén is!)
  6. Vashiány.
  7. Krónikus (hosszain tartó) tünetszegény fülgyulladásnál, az úgynevezett látens otitisnél.

Gyermekkorban:
  1. Heveny és hosszan tartó fertőző betegségeknél. (Ezek főleg a TBC, májgyulladás,   kanyaró,   vérlhas,   salmanellafertőzés, vérképzőirendszeri betegségek, rosszindulatú daganatos megbetegedések.)
  2. Szájbetegségek.
  3. Gyomorsavhiány (vagy éppen a sok sav okozta sorozatos gyomorhurutok miatt).
  4. Gyomorrontás (Gastritis).
  5. Gyomor- vagy nyombélfekély (már 8-9 éves gyermeknél is láttam gyomorfekélyt).
  6. Zsírszékletnél, melynek okai lehetnek:

    a.) sárgaság, ha az epe nem jut de a bélbe,

    b.) hasnyálmirigy betegsége, ha fermenthiány áll fenn,

    c.) vékonybél felszívódászavara (Coeliakia),

    d.) béltuberkulózis esetén,

    e.) mindenféle felszívódási zavarban (Malabsorptiós syndroma).


Egyes gyógyszerek miatt:
Lázcsillapítók, Erythran syrup, Sumentrolim és a többi sulfonamid, D-vitiamin túladagolás esetén és még nagyon sok gyógyszer szedésekor.
 
Külső tényezők miatt:
  1. Szabad levegő hiánya: a bezártság.
  2. Mozgáshiány.
  3. Nagy nyári melegben.
  4. Hibás szokásoknál: ha „tömjük" a gyereket, ez főleg egykéknél jellemző.
  5. Iskolai túlerőltetésnél, túlméretezett magánórák esetén,.
  6. Feszültség, szorongás, félélem esetén.   (Főleg   családi   problémáik miatt: iszákos, verekedő férj, veszekedéseik, válások, túl szigorú, úgynevezett spártai nevelés stb.)
Átmeneti korban - a pubertásnál:
Ez főleg idegi, nervózus étvágytalanság és kizárólag serdülő lányok megbetegedése. Mikor is összeütközésbe kerül valamiért a gyermek a szüleivel, és dacreakcióként lép fel a „nem evés", és olyan méreteket ölthet, hogy teljesen lesorvadva, még halálhoz is vezethet. Ilyenkor leg­jobb kezelés a környezetváltozás — kiszakítva a szülői fennhatóság alól -, ez magában már megoldja a problémát!
Mit tegyünk tehát?
Önök is láthatják, hogy az étvágytalanságot komolyan kell venni. A beteg gyermeknél legyünk türelmesek! Ha meggyógyul heveny vagy hosszam tartó betegségéből, s elmaradnak gyógyszerei is, újra jól fog enni. Természetesen ilyenkor minden esetiben orvosi ellátás és kezelés szükséges. A betegségek és rossz szokások közül külön kiemelném a következőket:
Vashiány. Én már két és fél hónapos kontói kezdve adok vasat minden csecsemőnek, akár jó a vérképe, akár nem. Természetesen Folisavval és C-vitaminnal együtt, evés előtt, mert így jó a felszívódása. (Ha esetleg nem elég a csecsemő gyomorsava, nem szívódik fel Folsav és C-vitamin nélkül a vas.) Ez a vas lehet: Tardyferon tablettácska, ha egészben sikerül vele lenyeletni, ha nem, úgy jobb az ennek megfelelő erősségű vas szirup 3-4 hónapig adva. (Nem a Fercupár, mert annak egy napi adagja egy üveg lenne, amit képtelenség kicsivel megetetni.) Ha azután ennek ellenére kifejlődik a vashiány - amit laborvizsgálat után tudok eldönteni -, vagy olyan gyereket hoznak hozzám, amelyik még sohasem kapott vasat és nagyon rossz a vérképe — haemoglobinja, szérumvasa -, úgy Jectofer injekciókat adok, aminek, ilyen esetben „csodás" a hatása. Már kb. a második után feltűnően javul az étvágy, „pirosodik" a gyermek, nagyokat1 és mélyen alszik, kipihenten ébred, és sokkal mozgékonyabb, mint annak előtte. Hangsúlyozni kívánom, hogy ezt az injekciót körzeti orvos kollégák, sőt még a gyermekorvosok nagy része is nem szívesen adja, mert komoly bajt csinál, ha véletlenül „vénáiba megy". Nagyon körültekintőnek kell lenni adásánál1, és ezért eme gyógyszer kórházak, klinikák gyógykezeléséhez tartozik inkább. Serdülő leányoknak mindig adjunk vasat! Nagyon fontos a későbbi utódaik egészsége érdekében.
A bélférgességet emelném ki külön. Nálam azzal kezdődik a „hízó-kúra" - ha van gilisztája a gyermeknek, ha nincs -, hogy Vermox tablettával féreghajtást csinálok, azaz egy-két tabletta - életkortól függően - bajt akkor sem csinál, ha esetleg nincs féreg. Ugyanis mind Magyarországon, mind a világ többi államában szinte minden második gyermek bélférges. Mit összeszedhet elsősorban a homokozó homokjából, földből, hisz ezek fertőzöttek leginkább többfajta petével is, s bizony egy kézmosás nélkül elfogyasztott vajaskenyérrel megeszi a petéket is. A férgek aztán „elszívják" a táplálékot a gyermektől, vérszegénységet okoznak és következményes étvágytalanságot. Természetesen vannak olyan férgek is, melyek kiűzése, elpusztítása hosszabb és más tablettás kúrát igényel, némelyiknél még kórházi kezelés is kell.
Sok sav, kevés sav. Ma már egy nagyon egyszerű laboratóriumi vizsgálattal, az acidoteszttel, vizeletből megállapítják azt, hogy sok-e a sava valakinek, vagy kevés. Nem kell már „csövet nyelni", csak két kis tablettácskát éhgyomorra, s utána csak pisilni. Gyomor savhiánynál ter­mészetes, hogy nehezebben emészt: a gyermek, gyomorpanaszai vannak, nyugtalan, nehezen alszik, fáradtan ébred. Sok savnál meg sorozatos gyomorhurutjai (gyomorrontásai) lehetnek, mik szintén étvágytalanságot okoznak.
Ne tömjük a gyereket! Ha koráinak megfelelő a súlya, sőt, ha felette is van, bízzuk rá, hogy mennyit alkar enni. Ilyenkor ugyanis csak annyit fogad el, amennyi létfenntartásához szükséges, a többit ösztönösen visszautasítja. Ha erőltetjük, ilyenkor reflexesen, étvágytalanság alakul ki törvényszerűen! Tehát ne alkalmazzunk etetéskor: fenyegetést, büntetést, figyelemelvonást - mint pl. a mese, a játék közben szájba dugott falatok. Ne engedjük az ételek válogatását! Ha - akár az első kanál ételnél — fintorog, vonakodik, azt az evést hagyjuk ki .teljesen, de várjuk meg a következő rendes idejét, akkor már kellőképpen éhes lesz, és mindent megeszik. Járt nálam olyan kisded, akinek szájában lógott reggeltől estig a cumisüveg tele jaffával, természetes, hogy a szörp cukortartalma elvette az étvágyát a többi ételtől.
Ne terheljük túl a nagyabb gyermekeket. Biztosítsuk nekik a család szeretetteljes nyugalmát, gondoskodjunk problémamentességükről, ne akasszunk vállaikra túl sok törhet, akár iskolai, akár családi is az. Kezeljük a felnőttekkel egyenrangú félként (ez vonatkozik a kicsikre is), kerüljük a családi perpatvarokat, s főleg a válást, mert ez igen nagy lelki terhet ró minden gyermekre, s természetes, hogy étvágytalansághoz vezethet!
Szükséges vitaminokról se feledkezzünk meg. A D-vitamin - noha újabban jóval kisebb mennyiségben, mint eddig adtuk - szükséges az érés befejeződéséig, a pubertás végéig, a gyermek kéthetes korától. Ezenkívül főleg a téli hónapokban: a sok C-vitamin (kisebbeknek 4-5-öt, nagyobbaknak 6-io-et is lehet adni naponta), amivel nagyon jól megelőzhetjük főleg a vírusfertőzéseket. Ezenkívül nagyon hasznosak a sok vitamint tartalmazó szereik: Vitacolán syrup és a Polyvitaplex 8 és 10.
Befejezésül: Legfontosabb a fenti betegségek kizárása, mert akár csak egy esetén is hiába „teszi ki a lelkét" az orvos vagy a szülő, nem fog enni a gyermek. Igen sokszor - ezenkívül - elegendő egy jó tanács a helyes táplálást illetően, s máris megszűnt a panasz. Beavatkozni kb. mintegy 30-40%-ban kell. Vitacolánnal, sósavpepszinnel - ha éppen ez kell -, Jectofer injekcióval, esetleg B 12 injekciókkal és ritkán Nerobolettával, még mindig sikerült a havonkénti egy-két kilós hízásokat biztosítani, ha egyáltalán kellett hizlalni a gyereket, s nem volt már eleve túlsúlyos.
Természetesen a fentiekben csak a legfontosabbakat soroltam fel, s nem térhetek ki minden tényezőre, amely étvágytalanságot okozhat. A kollégák - ezen kívüli - jól bevált módszereit, tanácsait, receptjeit pe­dig köszönettel fogadom, hisz ötvenöt éves fejjel sem szégyenlek újat és használhatót tanulni.
DR. HALASY MIKLÓS

  
Előző fejezetKövetkező fejezet

AUTOIMMUN TROMBOCITOPÉNIÁS PURPURA A A NYELVEN ÉS SZÁJNYÁLKAHÁRTYÁN

A széklet elárulja, milyen állapotban van az emésztőrendszer

$
0
0


A széklet elárulja, milyen állapotban van az emésztőrendszer
Önnek milyen a széklete? Tudta, hogy a színéből, szagából, szerkezetéből és állagából megállapíthatja rendben van-e az emésztőrendszere, és ez elárulja az egészségi állapotát? Ezért, ha szeretné megelőzni a betegségeket, naponta ellenőriznie kellene a széklete minőségét. Hogy ezt nem tenné? Nem érdekli, sőt undorítónak tartja? Ha így van, mielőbb változtasson rajta, mert így elkerülheti a különböző egészségügyi komplikációkat. Ha a széklet nem ideális, tehát nincs óarany színe, érett banán alakja, az állaga nem hasonlít a fogkréméhez, nem úszik a vízen és kellemetlen a szaga, figyelmesen olvasson tovább.
A széklet állaga általában attól is függhet, hogy mit ettünk az előző nap folyamán. Az állag változása nem okvetlenül jelent bajt, főként, ha csak rövid idejű, és időről időre változik az egyik ürítéstől a másikig.
Viszont, ha a széklet színe és állaga hosszabb időre megváltozik, az kevésbé komoly vagy komoly egészségügyi probléma következménye is lehet. Ilyen esetben ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, és mielőbb orvoshoz kell fordulni, hogy megállapítsa, mi a probléma forrása. Például, ha világos, szürke vagy zöldes a széklet, ez eldugult epevezetéket vagy a máj megbetegedését jelentheti.
Ha a széklet színe vagy állaga hosszú távon megváltozott, ennek néhány sajátos oka lehet:
Sárga széklet – undorító szagú: rossz zsírfelszívódás (malabszorpció) az elégtelen hasnyálmirigy-működés következményeként, mely hasnyálmirigy-gyulladás, a hasnyálmirigy daganatos megbetegedése, cisztás fibrózis, ill. lisztérzékenység esetén jelenhet meg.
Fekete széklet – undorító szagú: gyomorvérzés vagy a vékonybél vérzése, melyet fekély vagy tumor okozhat. A fekete széklet viszont semmi rosszat nem jelent olyan esetben, ha vastartalmú táplálékkiegészítőt szedünk. Ilyenkor viszont nem bűzös, csak a színe változik.
Véres széklet – gesztenye színű: a vékonybél középső vagy a vastagbél első részén lévő fekély vagy daganat vérzése, Crohn-betegség, Colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás).
Kemény széklet – gyorsan süllyed a vízben: valószínűleg az adott személy nem fogyaszt elegendő rosttartalmú élelmiszert, mint például a zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonák, vagy nem fogyaszt elegendő mennyiségű folyadékot. A kemény széklet gyakran sötét, mert a kelleténél hosszabb ideig marad a bélben.
Mi a különbség a között, ha vér van a székletben (véres széklet) vagy vér jelenik meg a széklet után?
Ha vér van a székletben (véres széklet), ezt az emésztőrendszer felső vagy alsó részében keletkező vérzés okozza. A vér színe szerint megállapítható, hogy a vérzés a gyomorban, a vékonybél felső részében vagy annak alsó részében, illetve a vastagbélben található-e. A vér a székletben sötét színű, ha például felreped a gyomor- vagy a nyombélfekély. Ilyenkor keletkezik a fekete széklet. A világos szín viszont azt tanúsítja, hogy a vérzés az emésztőrendszer második felében keletkezett. Vér a székletben többek közt a gyomor vagy a bél daganatos megbetegedésének, divertikulózis, vagy Colitis ulcerosa következménye is lehet.
A vér nem minden esetben látható. Ilyenkor „okkult”, illetve rejtett vérről beszélhetünk. Ha bármilyen változást észlelünk, mielőbb keressünk fel orvost, és végeztessünk okkult fekális vérzést kimutató tesztet, mely kimutatja, van-e vér a székletben. Fontos tudni, hogy a széklet átmenetileg piros lehet céklafogyasztás után is, és ilyen esetben ártalmatlan jelenségről van szó.
Ha a vér a széklet után jelenik meg, ez azt jelentheti, hogy gond van a gyulladt külső vagy belső aranyérrel, mely a széklet kinyomása következtében vérzik. Vér a széklet után megjelenhet az anális nyálkahártya mechanikus károsodása következtében is. Ilyenkor a vér világos piros színű és fontos, hogy ebben az esetben is mielőbb meglátogassuk orvosunkat.
A zöld széklet és annak okai
A máj folyamatosan termeli az epét. Ezt a halványzöld folyadékot közvetlenül a vékonybélbe bocsátja, vagy elraktározza az epehólyagban. Az epe a zsírok és a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához szükséges, ugyanakkor segít abban, hogy a széklet lágy legyen és barna színezetet ad neki. Hogyan lehetséges ez, az epe zöld színezete ellenére? Ahogy az epe vándorol a bélben, a bélben lévő baktériumoknak köszönhetően (melyek az epét epesóvá változtatják) a színe fokozatosan zöldről sárgára, majd barnára változik. A zöld széklet gyakran azt jelzi, hogy a táplálék a normálisnál gyorsabban haladt át a bélen (ezt nevezzük rövid tranzit időnek, lásd az emésztési nehézségek résznél), mielőtt zöldről barnára változhatott volna. A hasmenés meggyorsítja a táplálék továbbítását a bélen át. Tehát bármi, ami hasmenést vált ki, okozhatja azt, hogy zöld széklet keletkezzen.
Zöld széklet megjelenhet olyan esetben is, ha az elfogyasztott táplálék fokozott mennyiségű clorofillt – természetes zöld színezéket tartalmaz, mely főleg a parajban, leveles zöldségben (fejes saláta, jégsaláta, stb.), káposztafélékben (kelkáposzta, brokkoli, fejes káposzta) található, ill. ha
  • magas clorofill– (zöld chlorella alga, kékeszöld spirulina alga, szárított fiatal árpa hajtások, ún. zöld árpa)
  • bizmut tartalmú táplálékkiegészítőt szedünk.
Ha a fent említett táplálékkiegészítők következtében lenne zöld a székletünk, nincs ok az aggodalomra, illetve adott esetben hashajtók vagy antibiotikumok szedésének is lehet a következménye. A zöld széklet lehet viszont komoly megbetegedések jelzője is olyan esetben, ha nem fogyasztottunk olyan táplálékot, ami a zöld széklet magyarázatául szolgálhatna. Általában az a szabály van érvényben, hogy ha nem szűnik meg két vagy maximum három nap után, ne várjunk tovább és keressünk fel orvost, mivel jelezhet ételmérgezést, gyógyszerek mellékhatását, esetleg komoly megbetegedést:
  • emésztőrendszer betegségei (Crohn betegség, Colitis Ulcerosa, IBS, Cöliákia vagy gluténérzékenység, rák…)
  • felszívódási probléma (malabszorpció)
  • utazók hasmenése
  • fertőző hasmenés – főleg szalmonella és giardia
  • a vékonybélben lévő fokozott nemkívánatos baktérium mennyiség
Néhányat a felsorolt okok közül magunk is sikeresen megoldhatunk. Hogyan? Például úgy, hogy csökkentjük a baktériumok mennyiségét a vékonybélben.
Mi okozza a baktériumok szaporodását?
A baktériumok szaporodása aránylag normális állapot, mely éveken keresztül jelen lehet a szervezetben anélkül, hogy észre vennénk. Ez azért is lehetséges, mert gyakran szedünk antibiotikumot, antacidumot és más orvosságot, mely nem csak a kórokozó baktériumokat távolítja el, de ugyanakkor a szervezet számára hasznosakat is – probiotikumok – a bélből. A vékonybél normál esetben aránylag kis mennyiségű baktériumot tartalmaz, viszont az említett tényezők okozhatnak felesleges baktérium-szaporodást a vékonybélben. Ezek a nemkívánatos baktériumok aztán az epe dekonjugációjának nevezett folyamatban okozzák az elégtelen zsírfelszívódást (zsírok malabszorpciója) és gátolják a cukrok felszívódását is. Ahelyett, hogy hasznosítva lennének, a cukrok a vékonybélben maradnak, ahol nemkívánatos erjedésük keletkezik. Ennek következménye a gázok képződése, fájdalmak, puffadás, bűzös gázok, nyálka a székletben, a széklet büdös és keletkezhet híg széklet, sőt hasmenés is. Az édes és keményítő tartalmú élelmiszerek okozzák a legrosszabb tüneteket. A nemkívánatos baktériumok mérgező anyagcsere termékei károsítják a bél sejtjeit, és ez gátolja a táplálék felszívódását. A csökkent felszívódási képességen kívül élelmiszer-allergia, ill. -intolerancia keletkezhet. A baktériumok szaporodását okozhatja a:
  • vékonybél csökkent mozgása– okozói a táplálékban lévő felesleges cukormennyiség, krónikus stressz, egészségügyi problémák mint a diabétesz, a pajzsmirigy csökkent működése (hipotiroidizmus) és a scleroderma. A statisztikai adatok szerint az USA lakosainak 40%-a szenved cukorbetegségben és ugyanakkor krónikus hasmenésben is, ami összefügg a vékonybélben lévő baktériumok számának növekedésével.
  • csökkent sósav termelés (hipoklórhidria) a gyomorban gyakran az öregedés folyamán jelenik meg. Mivel a gyomorsav savas, segít megölni a baktériumokat. Ha nem elegendő a mennyisége, valószínű, hogy a baktériumok szaporodásnak indulnak. Az elégtelen gyomorsav mennyiséget okozhatja az antacidumok szedése is.
  • szerkezeti abnormalitások a vékonybélben– műtétek, diverticulumok, a vékonybél vak gyűrűje, béldugulás vagy fisztula a Crohn-betegségnél. Ez a lista nem teljes, csak néhány szerkezeti változást tartalmaz, mely baktérium szaporodást okozhat.
  • stressz, csökkent immunitás, némely gyógyszer, mint a szteroidok, antibiotikumok vagy fogamzásgátlók. Az elégtelen rostmennyiség a táplálékban és a hasnyálmirigy enzimek hiánya a további okozói közé sorolhatóak.
A vékonybélben lévő baktériumok fokozott szaporodásának tünetei
  1. Székrekedés
  2. Haspuffadás és gázok képződése evés után
  3. Krónikus híg széklet vagy hasmenés – tanulmányok kimutatták, hogy a krónikus hasmenésben szenvedők 48-67%-a szenved egyidejűleg fokozott baktérium szaporodásban, mely elsősorban a vékonybelet érinti
  4. Depresszió
  5. Fáradtság – okozza a megaloblasztos anémia. A B 12 -vitamin és a folsav hiánya megaloblasztos anémiához vezet, mely esetén a csontvelő nagy és kóros formájú vörösvértesteket (megaloblasztokat) termel.
  6. Tápanyaghiány ételkiegészítő szedése ellenére
  7. Súlyveszteség
  8. Hasi fájdalmak
Természetes szerek a baktériumok szaporodása ellen
Gázok keletkezése, mely rostok és cukrok fogyasztása következtében rosszabbodik.
A pontos tesztelés és a baktérium szaporodás gyógyítása elég nehéz. A hagyományos orvoslás antibakteriális gyógyszereket használ, melyek viszont elpusztítják a hasznos baktériumokat – a probiotikumokat is. Négy módja lehetséges a szervezetben lévő, nemkívánatos baktérium szaporodás kezelésére:
  • alacsony cukortartalmú diéta
  • gyógynövények– például a mentaolaj, mely ráadásul kivizsgált természetes gyógyszer. Az olaj szilárd enteroszolvens kapszulába van zárva, mely csak a vékonybélben nyílik meg és likvidálja az ott lévő baktériumokat.
  • probiotikumok, melyek a nemkívánatos baktériumokat hasznos baktériumokkal helyettesítik (Swiss Probiotix)
  • emésztő enzimek
Nyálka a székletben
Leggyakrabban a bél nyálkahártyájának nem meghatározott gyulladásának következménye, ami önmagában nem veszélyes. Nyálka a székletben megjelenhet székrekedés esetén, de hasmenésnél is. Rosszabb eset, ha a nyálka a székletben végbél-vérzés kíséretében jelentkezik. Lehet még az irritábilis bél szindróma (IBS) következménye is, melyet székrekedés kísér. A diagnosztizálásuk és gyógyításuk minden esetben gasztroenterológusra tartozik.
Az alternatív orvoslás szerint a nyálka a székletben, a vékonybélben található magas baktériummennyiség, vagy az élelmiszer-allergia és érzékenység következményének tudható be. Ezek a problémák könnyen orvosolhatóak diéta és élelmiszer kiegészítők segítségével.
A túlzott baktérium mennyiség esetén a gázok keletkezése és a haspuffadás rosszabbodik bármilyen fajta cukor fogyasztása után, legyen az fehér cukor, kenyér, tésztaféle, rizs vagy tej (mely laktóz nevű cukrot tartalmaz). Olyan egyéneknek, akiknél a nyálka a székletben élelmiszer-allergia következménye, ki kell hagyniuk étrendjükből az allergiát okozó élelmiszereket.
A nyálka a székletben az alábbi betegségek következménye is lehet:
  • Diverticulosis
  • Cöliákia
  • Crohn-betegség
  • Colitis Ulcerosa
Ha a nyelvet vastag fehér lepedék fedi, fogak nyomaival a széleken, akkor azt jelzi, hogy a nyálka a székletben zsíros ételek, tejtermékek vagy búza fogyasztása által jött létre. Ezeket az élelmiszereket ajánlatos kihagyni legalább addig, míg az állapot nem javul.
Baktériumok és paraziták által okozott fertőzések is okozhatják, ha nyálka jelenik meg a székletben. Gyakran kíséri őket hirtelen hasmenés, alhasi fájdalmak és vér a székletben.
Mit tegyünk, ha a nyálka a székletben van?
Ha nem komoly megbetegedésről van szó, a nyálka a székletben, illetve a haspuffadás, gázosodás és a székrekedés gyakran megoldható fokozott vízfogyasztással, gyógynövények használatával vagy élelmiszeri nyálka eltávolítók segítségével, melyek sima bélfelületet képeznek. Ilyen például a lenmag, melyet fogyasztás előtt éjszakára vízbe áztatunk. Hatásos segítség ilyen esetekben a Clean Inside Program.
Sárga széklet
Hasonlóan a zöld széklethez, melyet okozhat a zöld ételek fokozott fogyasztása, a sárga széklet is lehet azért sárga, mert fogyasztottunk sárga vagy narancsszínű festékeket tartalmazó ételeket, mint például a karotének. A karotének megtalálhatóak a sárgarépában és a sárgabarackban is. Az ilyen jelenség rövid ideig tart és ártalmatlan.
Más esetben a sárga széklet nem tekinthető normálisnak.
A sárga széklet jelezheti:
  1. az étel gyors áthaladását az emésztőrendszeren. Gyakran megjelenik a GERD-ben (gasztroezofagális refluxban) szenvedőknél
  2. elégtelen epekiválasztást
  3. bakteriális fertőzést a bélben, mely általában hirtelen jelenik meg
  4. genetikai betegséget– cöliákia, amikor a szervezet nem tudja helyesen feldolgozni a glutént
  5. epevezeték gyulladását (cholangitisz) – melyet bakteriális fertőzés vagy epekő okozhat
  6. epegyulladást (Cholecystitis) – melyet epekeményedés és kristályosodás eredményezhet. Ezek cirrózis vagy vérbetegség következményei.
  7. giardia fertőzést– parazita, mely a bél felszínén él. Származhat kontaminált vízből, főleg gyerekek és gondozóik közt terjed, a szervezetbe szájon át kerül. Eltávolításában nagy segítséget nyújt a Parasic anti-parazita táplálékkiegészítő.
  8. májgyulladást (hepatitisz) – vírusos májbetegség, melynek három fő típusa ismert (A, B, C) és számos kevésbé ismert formája.
  9. sárgaságot– amikor a fokozott bilirubinszint következtében a bőr sárgára vagy narancs színűre változik, amit kísérhet sárga széklet is. Ez a betegség olyan egyéneknél fordulhat elő, akik májbetegségben, ill. a májgyulladás valamelyik formájában szenvednek.
  10. malabszorpciós szindrómát– táplálék felszívódási zavar
Világos széklet
Elégtelen veseműködés okozhatja. Máskor olyan egészségügyi gondoknál jelenik meg, mint az epegyulladás – Cholecystitis, epekövek megjelenése, parazita fertőzés (giardia), májcirrózis, hasnyálmirigy- vagy májgyulladás. Ha a széklet barnás színű, ez az epesók következménye, ellenben ha csökkent a képződésük, a széklet világos színű. Következő okozója lehet alumínium hidroxid-tartalmú gyógyszerek szedése. A széklet átmenetileg világossá válhat olyan kivizsgálás után, mely a bárium tesztet is tartalmazza.
A világos széklet lehet fényes vagy szürke, úszhat a vízen és kellemetlen a szaga a benne lévő zsírok következtében.
Kemény széklet akkor keletkezik, ha a táplálék lassan megy át az emésztőrendszeren, ami a székrekedés esetére jellemző. Ezt okozhatja az elégtelen rost fogyasztás és a nem megfelelő folyadékbevitel.
A híg széklet ezzel ellentétben a táplálék gyors átmenetét jelzi a bélen át, és a hasmenésre jellemző.
Ennek okozóiról és megoldásáról további információkat talál a Bélproblémák főbb tünetei – hasmenés, és a székrekedésés a Megoldás a hasmenés, valamint a székrekedés problémáira című cikkeinkben.

GYERMEKKORI SZíVBETEGSÉGEK

$
0
0


Gyermekkori szívbetegségek


A veleszületett szívbetegségek olyan eltérések, melyek - bár születéskor jelen vannak -, lehet, hogy csak a későbbi életkorban okoznak tüneteket.
A veleszületett szívbetegségek kialakulásának oka valamilyen fejlődési rendellenesség, mely a gyermeket még az embrionális, magzati korban éri. Néhány esetben e rendellenesség a szív további egészséges fejlődését is megakadályozza. Ezt látjuk például a bal pitvar-kamra között elhelyezkedő kéthegyű billentyű, a mitrális billentyű elégtelen fejlődése kapcsán. E hiba megakadályozza, hogy a bal kamra, mely a szervezet számára az oxigéndús vért biztosítja, s az azt követő aortabillentyű, illetve az aorta első szakasza, az aortaív kifejlődjön. Az előbbihez hasonlóan: ha hiányzik a magzati vérkeringéshez elengedhetetlen összeköttetés a tüdőartéria és az aorta között, ez a jobb kamra kitágulásához, a jobb pitvar-kamra közötti billentyű, az úgynevezett tricuspidalis billentyű elégtelenségéhez vezet mind a magzatnál, mind pedig az újszülött gyermekeknél.
A veleszületett szív-érrendszeri betegség a gyermekek körülbelül 0,8 százalékánál fordul elő. Ez azt jelenti, hogy minden ezer megszületett gyermekből nyolc fejlődési rendellenességgel születik. E rendellenességek kialakulásában az örökletes tulajdonságok ugyanúgy szerepet játszanak, mint a környezeti tényezők. Ez utóbbiak lehetnek a terhesség alatti fertőzések, de a magzat károsodását okozó anyagok is, mint például egyes gyógyszerek vagy az alkohol. Az összes veleszületett szívbetegségnek csupán 3 százaléka származik génbetegségből, 5 százalékát kromoszóma-rendellenesség okozza, míg a legtöbb esetben több kóroki tényező együttes jelenlétére vezethető vissza a baj. Ez utóbbiakban az ismétlődés kockázata mintegy 1,5-2 százalék.

A veleszületett szívbetegségek egy része olyan súlyos keringési zavarokat idéz elő, hogy azok már a születés után fellépő tünetekből gyaníthatók. Másik részük azonban csak később, néhány hónapos korban, de lehet, hogy csak fiatal felnőtt korban okoz panaszt.
Kamrai sövény defektus
A betegségek közül a leggyakoribb - 25-30 százalék -, a kamrai sövény defektusa, amikor is kis nyílás található a kamrák közötti sövényen. Ha nagy a nyílás, nehézlégzés, izzadás jelentkezik, a gyermek a fejlődésben visszamarad. Gyakoriak a légúti betegségek, fertőzések és nem ritka az asztmához hasonló, makacs, kilégzési nehézséget okozó hörghurut sem. A rendellenességek majdnem tíz százalékát teszik ki a pitvari sövény különböző mértékű hiányai, s ugyanilyen gyakorisággal fordul elő fennmaradó ductus arteriosus (vagyis nem szűnik meg az összeköttetés a magzati tüdőartéria és az aorta között).
Pitvari sövényhiány
Pitvari sövényhiánynál a jobb és a bal pitvart egymástól elválasztó sövényen van lyuk, legtöbbször annak következtében, hogy a születés előtt meglévő foramen ovale (a magzati életben meglevő nyílás a jobb és a bal pitvar között) nyitva marad. E kis nyílásnak a magzati keringésben van szerepe és születés után, amikor a tüdő megtelik levegővel és a jobb szívfél keringése is megindul, spontán bezáródik. A pitvari szeptum defektusban (a szív pitvari sövényén átjárható lyuk van) szenvedő gyermek általában panaszmentes, ezért régebben ritkán diagnosztizálják csecsemőkorban. Ha nagy a nyílás, akkor mozgáskor légszomj jelentkezhet. E gyermekek hajlamosabbak a légúti fertőzésekre, de a fejlődésben, táplálkozásban nem maradnak el egészséges társaiktól.
Tüdőverőér
Kisebb arányban fordul elő a nagy tüdőverőér szűkülete, az aorta szűkülete, s az úgynevezett Fallot tetralógia. Ez utóbbi a legnagyobb bal-jobb sönttel járó fejlődési rendellenesség, melyben egyszerre négy baj is jelen van. Ezek a jobb kamra kiáramlási pályájának szűkülete, melyet okozhat például a pulmonális billentyű szűkülete. Emellett kamrai sövényhiány, a jobb kamra izomzatának túltengése és az aorta rendellenes eredése látható. A betegséget cianózis (kékeslila nyálkahártya- és bőrelszíneződés) mellett domború, óraüvegszerű körmök, dobverőhöz hasonlóan kiszélesedett utolsó kézujjpercek jellemzik. Gyermekeknél - enyhe esetektől eltekintve - nyugalomban is van nehézlégzés, s a fejlődésben visszamaradnak. Enyhébb elváltozáskor a nehézlégzés csak mozgáskor jelenik meg. A tünetek súlyossága gyakran az újszülöttkortól kezdve fokozódik, s a cianózis körülbelül négy hónapos korban jelenik meg. Jellemző tünet, hogy a járni tudó gyermek gyakran leguggol, mert akkor a cianózis csökken. Jellegzetesek a hirtelen fellépő rohamok, melyek hirtelen cianózisfokozódással, erős nehézlégzéssel, nyugtalansággal járnak.
Számos egyéb veleszületett szívbetegséget ismerünk még, attól függően, hogy melyik billentyűt, nagyeret, vagy üregi kapcsolatot érinti a rendellenesség. A tünetek háttere mindegyiknél az elégtelen keringés, a rossz oxigénellátás. Ha a csecsemő nehezen táplálható, izzad, elkékül (cianózis), légzése nehéz, aluszékony, ha későbbi életkorban indokolatlanul fáradékony, ha mozgásra elkékül, vagy kisebb mozgásra kifullad, ha gyakran szenved légúti betegségben, ha asztmás rohamai vannak, mindig gondolni kell szívbetegség fennállására.
Ma már, hála a jól szervezett újszülöttkori és gyermekorvosi szűrővizsgálatoknak, a szívbetegségek nagy hányadát idejében, még a panaszok jelentkezése előtt felfedezik. A megelőzésben fontos szerepe van a terhesség alatti egészséges életvitelnek, a fertőzések kerülésének, a megfelelő táplálkozásnak. Az életvitellel meg nem előzhető, kisebb fejlődési rendellenességek időben felismerhetők, ha gyermekünket figyeljük. Ha az előbbiekben vázolt tünetek bármelyikét észleljük gyermekünknél, haladéktalanul jelezzük azt a gyermekorvosnak.

GYERMEKKORI ELHIZÁS-SZIVBETEGSÉS

$
0
0


Gyermekkori elhízás, szívbetegség



Az elhízott gyermekek szívén olyan jelek figyelhetők meg, melyek csak felnőtt szívbetegek esetében tapasztalhatók.
Forrás: dr. Kevin Harris, Canadian Cardiovascular Congress 2010

A túlsúlyos fiatalokon végzett tanulmány azt mutatta, hogy az elhízott gyerekek erei olyan merevvé válhatnak, mint amilyenek az idősebb szívbetegek vérerei.

Az aorta merevsége így a szív-, és érrendszeri betegség kialakulásának korai jele lehet elhízott gyermekeknél.

Az aorta a legnagyobb ütőér az emberi szervezetben. Feladata, hogy oxigén dús vért szállítson a többi artériába, ezáltal a test sejtjeihez. Az aorta rugalmasságának elvesztése tipikusan az életkorral áll kapcsolatban és jó előjele lehet jövőbeni kardiális eseménynek felnőttekben.



A normálisan működő aorta rugalmas, ezáltal segíti a véráramlást. Amikor elveszíti ezen tulajdonságát, tehát merevvé válik, akkor nagy valószínűséggel szív-, és érrendszeri betegség követi, ami korai szíveredetű halálhoz vezethet.

dr. Harris tanulmányában a gyerekek átlagos életkora 13 év volt. A kutatócsoport 63 elhízott gyermeket hasonlított össze 55 normál testsúlyú gyermekkel. Mérték a vérnyomásukat, vérzsír értékeiket és BMI indexüket. Megvizsgálták őket ECHO-val, és szintén ultrahanggal megnézték az ereiket. Ezzel a módszerrel mérték meg a vár áramlási sebességét az aortában, valamint az aorta rugalmasságának mértékét.

A szisztolés vérnyomás magasabb volt az elhízott gyerekekben, de nem nagymértékben. A vérzsír értékek is normálisak voltak (LDL, HDL koleszterin, összkoleszterin).

Azonban az ultrahang abnormális értékeket mutatott a vér áramlási sebességének és az aorta rugalmasságának értékeiben.



Az eredmények erősen szignifikánsnak bizonyultak, az aorta jelentősen veszített rugalmasságából az elhízott gyerekeknél, miközben más értékeik nem romlottak jelentősen (vérnyomás, koleszterin, stb.).

Már régóta tudjuk, hogy erős kapcsolat van az egészségtelen életmód és a szívbetegségek kialakulása között, most azonban világosan láthatjuk, hogy ez a rizikó nem kerüli el gyermekeinket sem. A nem megfelelő táplálkozás és a mozgás hiánya veszélyezteti a gyermekek egészségét, és negatív hatással lehet életkilátásaikra. Éppen ezért újra kell gondolnunk modern életmódunkat, hogy hatékonyan védelmezhessük gyermekeink egészségét.

GYERMEKKORI SZIVBETEGSÉGEK

$
0
0


Gyermekkori szívbetegségek
A veleszületett szívbetegségek sok problémát okozhatnak, de vannak kevésbé veszélyes formái is, amiket azonban szintén kezelni kell.
A veleszületett szívbetegségek kialakulásának oka valamilyen fejlődési rendellenesség, mely a gyermeket még az embrionális, magzati korban éri. Néhány esetben ez a rendellenesség oly mértékű, hogy a szív további fejlődését részlegesen, vagy akár teljesen megakadályozza.

Mekkora az esély a szívbetegségre?
A veleszületett szív-érrendszeri betegség a gyermekek körülbelül 0,8 százalékánál fordul elő. Ez azt jelenti, hogy minden ezer megszületett gyermekből nyolc fejlődési rendellenességgel születik.
http://www.femina.hu/spacer.gif

E rendellenességek kialakulásában az örökletes tulajdonságok ugyanúgy szerepet játszanak, mint a környezeti tényezők. Ez utóbbiak lehetnek a terhesség alatti fertőzések, de a magzat károsodását okozó anyagok is, mint például egyes gyógyszerek vagy az alkohol. Az összes veleszületett szívbetegségnek csupán 3 százaléka származik génbetegségből, 5 százalékát kromoszóma-rendellenesség okozza, míg a legtöbb esetben több tényező együttes jelenlétére vezethető vissza a baj. Ez utóbbiakban az ismétlődés kockázata mintegy 1,5-2 százalék.
Mit jelent pontosan a szívebetegség?
A veleszületett szívbetegségek egy része olyan súlyos keringési zavarokat idéz elő, hogy azok már a születés után fellépő tünetekből gyaníthatóak. Másik részük azonban csak később, néhány hónapos korban, de lehet, hogy csak fiatal felnőtt korban okoz panaszt.
Defektusok
  • A betegségek közül a leggyakoribb - 25-30 százalék -, a kamrai sövény defektusa, amikor is kis nyílás található a kamrák közötti sövényen. Ha nagy a nyílás, nehézlégzés, izzadás jelentkezik, a gyermek a fejlődésben visszamarad. Gyakoriak a légúti betegségek, fertőzések és nem ritka az asztmához hasonló, makacs, kilégzési nehézséget okozó hörghurut sem. A rendellenességek majdnem tíz százalékát teszik ki a pitvari sövény különböző mértékű hiányai, s ugyanilyen gyakorisággal fordul elő fennmaradó ductus arteriosus (vagyis nem szűnik meg az összeköttetés a magzati tüdőartéria és az aorta között).
  • Pitvari sövényhiánynál a jobb és a bal pitvart egymástól elválasztó sövényen van lyuk, legtöbbször annak következtében, hogy a születés előtt meglévő foramen ovale (a magzati életben meglevő nyílás a jobb és a bal pitvar között) nyitva marad. E kis nyílásnak a magzati keringésben van szerepe és születés után, amikor a tüdő megtelik levegővel és a jobb szívfél keringése is megindul, spontán bezáródik.
  • A pitvari szeptum defektusban (a szív pitvari sövényén átjárható lyuk van) szenvedő gyermek általában panaszmentes, ezért régebben ritkán diagnosztizálták csecsemőkorban. Ha nagy a nyílás, akkor mozgáskor légszomj jelentkezhet. E gyermekek hajlamosabbak a légúti fertőzésekre, de a fejlődésben, táplálkozásban nem maradnak el egészséges társaiktól.
Tüdőverőér szűkülete
Kisebb arányban fordul elő a nagy tüdőverőér szűkülete, az aorta szűkülete, s az úgynevezett Fallot tetralógia. Ez utóbbi a legnagyobb bal-jobb sönttel járó fejlődési rendellenesség, melyben egyszerre négy baj is jelen van.
  • A jobb kamra kiáramlási pályájának szűkülete, melyet okozhat például a pulmonális billentyű szűkülete.
  • Kamrai sövényhiány.
  • A jobb kamra izomzatának túltengése.
  • Az aorta rendellenes eredése.

A betegséget cianózis (kékeslila nyálkahártya- és bőrelszíneződés) mellett domború, óraüvegszerű körmök, dobverőhöz hasonlóan kiszélesedett utolsó kézujjpercek jellemzik. Gyermekeknél - enyhe esetektől eltekintve - nyugalomban is van nehézlégzés, s a fejlődésben is visszamaradnak. Enyhébb elváltozáskor a nehézlégzés csak mozgáskor jelenik meg. A tünetek súlyossága gyakran az újszülöttkortól kezdve fokozódik, s a cianózis körülbelül négy hónapos korban jelenik meg. Jellemző tünet, hogy a járni tudó gyermek gyakran leguggol, mert akkor a cianózis csökken. Jellegzetesek a hirtelen fellépő rohamok, melyek hirtelen cianózisfokozódással, erős nehézlégzéssel, nyugtalansággal járnak.
Figyelmeztető jelek
Számos egyéb veleszületett szívbetegséget ismerünk még, attól függően, hogy melyik billentyűt, nagyeret, vagy üregi kapcsolatot érinti a rendellenesség. A tünetek háttere mindegyiknél az elégtelen keringés, a rossz oxigénellátás. Ha a csecsemő nehezen táplálható, izzad, elkékül (cianózis), légzése nehéz, aluszékony, ha későbbi életkorban indokolatlanul fáradékony, ha mozgásra elkékül, vagy kisebb mozgásra kifullad, ha gyakran szenved légúti betegségben, ha asztmás rohamai vannak, mindig gondolni kell a szívbetegség fennállására.

Ma már, hála a jól szervezett újszülöttkori és gyermekorvosi szűrővizsgálatoknak, a szívbetegségek nagy hányadát idejében, még a panaszok jelentkezése előtt felfedezik. A megelőzésben fontos szerepe van a terhesség alatti egészséges életvitelnek, a fertőzések kerülésének, a megfelelő táplálkozásnak. Az életvitellel meg nem előzhető, kisebb fejlődési rendellenességek időben felismerhetőek, ha gyermekünket figyeljük. Ha az előbbiekben vázolt tünetek bármelyikét észleljük gyermekünknél, haladéktalanul jelezzük azt a gyermekorvosnak.

PYODERMA VEGETANS

$
0
0
RIKA BETEGSÉG..A FELSZIn SZEMÖLSZERÜ PLAKKOKKAL BORITOTT,OLYKOR PUsZTULÁKKAL VAGY KIFEKÉLYESEDETT KÉPZŐDMÁNNYEKKEL.

1-



2-



3-


4-


Article 11


GYERMEKKORI TBC

$
0
0


Definíció
A tuberculosis (gümőkór, tbc) többnyire idült lefolyású fertőző betegség. Szövettanilag gümők (tuberculumok) képződése jellemzi. Előfordulhat szinte bárhol a szervezetben, de főleg a tüdőre localisálódik.
Kórtan
Kórokozó
Mycobacterium tuberculosis hominis (általában)
Mycobacterium tuberculosis bovis (kivételesen)
Fertőzés módja
Aerogen (cseppinfekcióval)
Alimentaris (fertőzött tejjel)
Contact (bőr vagy nyálkahártya sérülésen át)
Intrauterin (haematogen úton vagy fertőzött magzatvízzel)
Rizikócsoport
Volt tbc-sek
Aktív tbc-s beteg környezetében élők (kontaktok)
Rossz szociális helyzetűek
Immunhiányos betegek
Immunsuppressiv kezelésben részesülők
Diabeteses betegek
Tbc-s beteganyaggal foglalkozó egészségügyi dolgozók
Alkoholisták, drogélvezők
Fertőzés következménye
Infekciós allergia. Betegség
Tbc-s betegség
Pulmonalis 90%
Extrapulmonalis 10%
Tbc alapformái
Első infectio → primaer (gyermek típusú) tbc
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/tabularium-pulmonologiae/images/tabpulmo/40image.png
Kórlefolyás
Primaer tbc
Korai haematogen szórás (közvetlenül az infekció után)
Primaer complexus
Környezete felé nő
Részben elhal (elsajtosodik)
Érbe tör (haematogen szórás)
Hörgőbe tör (epi tbc)
Postprimaer tbc
Gócos elváltozás → beszűrődés → részbeni elhalás (elsajtosodás) → a sajt környezet fele áttör, kiürül → caverna+szerven belüli szórás
Hazai epidemiológiai adatok (1999)
Új betegek száma
0-14 éves: 23 (1,3 százezrelék)
Összes: 3912 (38,7 százezrelék)
Kórformák
Pulmonalis
Tbc pulmonum
Primaer (primaer complexus, epi tbc, miliaris)
Postprimaer
Pleuritis exsudativa tbc
Extrapulmonalis
Urogenitalis (pyelonephritis, salpingitis, endometritis, prostatitis, epididymitis tbc)
Csont-ízületi (spondylitis, coxitis, gonitis tbc, spina ventosa)
Lymphadenitis tbc
Meningitis basilaris
Egyéb (bőr, szem, gége, bél, peritoneum, pericardium, mellékvese tbc stb.)
Tünetek
Általános
Hőemelkedés, láz, étvágytalanság, izzadékonyság, fáradékonyság
Szervspecifikus
Tüdő tbc: köhögés, expectoratio, ritkán haemoptoe, kivételesen dyspnoe
Pleuritis exsudativa tbc: szúró mellkasi fájdalom ritkán, féloldali viszketés, köhögés, esetleg dyspnoe
Vese tbc: haematuria, pyuria (steril)
Csont-ízületi tbc: fájdalom, mozgáskorlátozottság, ízületi duzzanat, ritkán gibbus, hidegtályog
Lymphadenitis tbc: fájdalmatlan, fokozódó nyirokcsomó duzzanat (főleg a nyakon), később beolvadás, sipoly[3]
Meningitis basilaris: fokozatos, lappangó kezdet után súlyos idegrendszeri tünetek, alacsony liquorcukor[4]
Vizsgálatok tbc-ben
Mindig
Mantoux próba
Röntgen (summatiós és rétegfelvétel, esetleg CT)
Bacteriológiai vizsgálat
Koch bacillus kimutatása
Resistentia vizsgálat
PCR
Esetleg
Bronchologiai vizsgálat
Histologiai vizsgálat
Terápiás teszt
Mantoux próba értékelése
Infekciós allergia
D15 mm, az infiltratum piros, élesen körülhatárolt, kiemelkedő, jól tapintható
BCG allergia
D 10 mm, a beszűrődés rózsaszín, elmosódott szélű, alig kiemelkedő, alig tapintható
Álnegatív próba okai
A fertőzés óta eltelt idő 6 hétnél rövidebb
Súlyos immunhiányos állapot
Technikai hiba
Bacteriológiai vizsgálatok
Anyag
Köpet, gyomorbennék, hörgőváladék, BAL minta, vizelet, liquor, punctatum
Kötelező vizsgálatok
3 mikroszkópos (direkt) vizsgálat
5 szilárd (Löwenstein-Jensen) táptalajú tenyésztés
Fakultatív vizsgálatok
Indikáció: differenciáldiagnosztikai probléma
Folyékony táptalajú (pl. bactec módszerű) kultúra
Amplificatiós nucleinsav próba (pl. PCR, MTD)
Álnegativitás okai
Rosszul megválasztott anyag
Kis számú minta
Elégtelen mennyiségű anyag
Hosszú szállítási idő
Antituberculoticus előkezelés
Amplificatiós próbánál
Inhibitor (Hb, talcum) jelenléte
Elégtelen DNS extractio
Álpozitivitás okai
Direkt vizsgálatnál
Atípusos mycobacterium (többnyire)
Nocardia (kivételesen)
Nucleinsav próbánál: élettelen kórokozó
Laboratóriumi hiba (csere, szennyezés)
Differenciáldiagnózis – mycobacteriosis
Kórokozó
Fakultatív pathogen (atípusos) mycobacteriumok, többnyire M. avium complex, M. kansasii, M. xenopi
Fertőzés módja
Fertőzött porral, földdel, vízzel történő infectio
Iatrogen (injectio, műtéti fertőzés)
Hajlamosít
AIDS, CF
Klinikum
Többnyire tüdő tbc-re emlékeztető kórkép
Perifériás lymphadenitis (főleg nyakon)
Histologia
Tbc-nek megfelelő
Diagnózis
Kórokozó ismételt kimutatása (tenyésztés, PCR, HPLC)
Terápia
M. kansasii, M. xenopi, M. gordonae esetében: isoniazid, rifampicin, ethambutol
M. avium complex, M. chelonae, M. fortuitum esetében: clarithromycin, azithromycin, amikacin, rifampicin
Antituberculoticumok
Gyakran használt antituberculoticumok
7.12. táblázat -
Szer
Dózis
Mellékhatás
Isoniazid
5-10 mg/kg/nap (max. 300 mg/nap)
Hepatotoxicitas, allergiás reakciók, neuritis, anaemia
Rifampicin
10-15 mg/kg/nap (max. 600 mg/nap)
Hepatotoxicitas, allergiás reakciók, anaemia, thrombocytopenia, granulocytopenia, gastrointestinalis panaszok. Testnedveket narancsvörösre színezi.
Ethambutol
15-25 mg/kg/nap
Opticus neuritis, allergiás reakciók, vesefunkció romlása
Pyrazinamid
20-30 mg/kg/nap (max. 2 g/nap)
Hepatotoxicitas, gastrointestinalis panaszok, polyarthralgia, allergiás reakció

Ritkábban használt antituberculoticumok
Paraaminosalicylsav
Ethionamid
Prothionamid
Cycloserin
Rifabutin
Rifapentin
Antituberculoticumként is használt antibiotikumok
Aminoglycosidák (Amikacin, Kanamycin, Capreomycin, Viomycin)
Fluorochinolonok (Ofloxacin, Ciprofloxacin)
Amoxicillin/Clavulansav
Gyógyszeres kezelés
Első
INH+Rifampicin+Ethambutol és/vagy Pyrazinamid ~ 6-8 hónapig
Későbbi
Resistentia lelet és a klinikai kép egésze alapján hármas vagy négyes kombináció
Sebészi kezelés indikációi tbc-ben
Egy éves gyógyszeres kezelés után is Koch-pozitív, egyoldali cavernás tüdőelváltozás
Roncslebeny, illetve segmentumok
Beolvadt lymphadenitis
Roncsvese
Hidegtályog
Megelőzés
Fertőző forrás felkutatása
Tbc-s beteg kiszűrése (tuberculin-, EF szűrés)
Beteg állatok felkutatása (Mantoux próbával)
Betegség kivédése
BCG védőoltás (vitatott, de a szórást kivédi)
Chemoprophylaxis
BCG oltás
Időpont
Első oltás
A születést követő 6 héten belül.[5] Ha helyi oltási reakció nem alakul ki, 6 hónapos korban ismétlendő
Revaccinatio
14 éves korban (ha Mantoux 5 TE 10 mm)
Mantoux-negatív kontaktoknál
Kontraindikáció
Lázas betegség
Immunhiányos betegség
Terápia okozta immunsuppressio
Élővírus vaccina után 4 hétig
Szövődmény
BCG nyirokcsomó beolvadás (1 ezrelék)
Sepsis és/vagy osteomyelitis (1,9 százezrelék)


[3] Sokszor összekapaszkodik a bőrrel
[4] Jellemző a serosus meningitis+szemideg tünetek (pl. n. oculomotorius bénulás)
[5] Az újszülött ezt gyakorlatilag minden esetben még a szülészeti intézményben megkapja.

A TUBERKULÓZIS VESZÉLIE MA

$
0
0


A tuberkulózis veszélye ma
Környezetszennyezés, földrengések, háborúk, árvizek, szegénység,
éhínség, bűnözés, rák, AIDS… és sorolhatnánk napjaink világméretű
katasztrófáit. Vajon a tuberkulózis is újra belép ebbe a sorba?

A fertőző betegségek közül a tbc miatt halnak meg legtöbben a földön. Jelenleg
évente 2,5 millióan, az ezredfordulóra várhatóan 3,5 millióan vesztik életüket
ebben a betegségben.

Évente több mint 7 millió ember betegszik meg tbc-ben, 2000-re 10,2 millióra
becsülhető az újonnan megbetegedettek száma.

Még egy elrettentő adat: 1990 és 1999 között 88 millió új gümőkóros eset
várható, s ez idő alatt 30 millió ember halhat meg tbc-ben.

Már ezek alapján is érthető, hogy az utóbbi időben miért nőtt meg világszerte a
tuberkulózis iránti érdeklődés.

Nem új kelet? betegségről van szó, hiszen a kapitalizmus kialakulásával

egyidejűleg indult "diadalútjára" a kór az angliai gyártelepek lakossága
közül, s az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején érte el csúcspontját
hazánkban, s vált Morbus Hungaricus néven hírhedtté.

A tuberkulózis e terjedése is felhívja a figyelmet arra, hogy a társadalmi tényezők,
a rossz szociális helyzet és a tbc felfutása között szoros az összefüggés. A
világháborúk és a gazdasági válság is kedvezett terjedésének. Sajnos a mai
Magyarország gazdasági nehézségei, a tömegek egyre rosszabbodó szociális helyzete
is elősegítő tényezője annak, hogy a tbc ismételt térhódítása fenyeget.

Hozzátartozik azonban a képhez az is, hogy a tuberkulózis jellege az idők során
megváltozott. A korábban igen heveny tünetekkel járó, szinte néhány nap alatt
életveszélyes állapotot okozó, nagyon gyakran halállal végződő, gyermekeknél is
gyakori megbetegedés helyett manapság hosszan elhúzódó betegségről van szó, mely
ritkán halálos, gyermekeknél alig-alig fordul elő. Az elmúlt évtizedekben előtérbe
került egyéb betegségekkel (például AIDS, alkoholizmus, drog-függőség) is szoros
kapcsolata van; terjedésében igen erős a befolyása a szociális tényezőknek.

Meg kell említenünk még egy veszélyes tulajdonságát: mára baktérium-rezisztencia
alakult ki, azaz a tbc-t okozó baktérium egyes tbc elleni gyógyszerekkel szemben
ellenállóvá vált. Terjedésére jellemző még a területi aránytalanság is,
miszerint az újonnan megbetegedettek mintegy 95 százaléka a fejlődő országokból
kerül ki, s csak 5 százaléka a fejlett országokból.

A már említett területi aránytalanság hazánkban is felfedezhető, hiszen az ország
tbc-seinek 80 százalékát négy megye: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg,
Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye teszi ki. Fontos felfigyelni néhány tünetre,
ilyen például az elhúzódó influenza, tartós köhögés, véres köpetürítés,
mellkasi fájdalom és légzészavar.

Hogyan gyógyítható a tuberkulózis?

Megfelelő gyógyszerek szedése és az orvosokkal való együttműködés által csaknem
minden beteg meggyógyítható.

Mire való tulajdonképpen a gyermekkorban kötelezően beadandó BCG oltás, amelyet 1921
óta alkalmaznak? Elsősorban megelőzés céljából alkalmazzák, hatása tíz-tizenöt
évig tart. Az oltásnak nagy szerepe van a gyermekkori tbc visszaszorulásában. Évente
mintegy tíz-tizenöt újabb tuberkulózisos megbetegedés üti fel fejét a gyermekek
körében, ők is általában fertőző felnőtt környezetéből kerülnek ki.
Magyarországon egyébként súlyos gyermekkori tbc alig fordul elő.

Korábban a szarvasmarha tuberkulózis-kórokozója a tehéntejjel került elsősorban a
gyermekek tápcsatornájába, innen terjedt tovább a nyirokutakon keresztül a
nyirokcsomókba és a csontokba. Magyarországon azonban az 50-es évek óta tíz év
leforgása alatt mentesítették a fertőzéstől a tehénállományt
elkülönítésekkel, kényszervágásokkal, ezért ma már fel sem vetődnek a
tehéntejjel kapcsolatos aggodalmak.

Remélhetőleg az itt leírtak is segítenek abban, hogy olvasóink számára a témát
érintő többi kérdőjel is ponttá változhassék.

Hepatitis C tünetei és kezelése

$
0
0


Hepatitis C tünetei és kezelése

Mi a hepatitis C?
A hepatitis szó a görög "hepar"és a gyulladást jelentő "-itis" tagokból áll, és szó szerint májgyulladást jelent. A hepatitist több kórokozó is okozhatja, általában vírusfertőzés következtében alakul. A májgyulladást okozó vírusokat az ABC betűiveljelölik: hepatitis vírus A, B, C, D, E, G, mely vírusok mikrobiológiai tulajdonságaikban, felépítésükben jelentősen különböznek egymástól, különböző mechanizmusokon keresztül betegítenek meg.
Közülük a hepatitis C egy RNS vírus, mely gyakran krónikus májgyulladás okozója. A gyulladás véglegesen és súlyosan károsítja a májsejteket, így a beteg szerv idővel nem tudja ellátni feladatát. Májzsugor, még később - az onkogén vírus révén - májrák alakulhat ki. A hepatitis C virus core antigénje onkogén hatással bír, bár a szakirodalom szerint nem egyértelmű a direkt onkogenitás. Ha a májsejtek pusztulása már olyan mértékű, hogy a szerv nem tudja ellátni méregtelenítő és fehérjeépítő (albumin, alvadási faktorok) feladatát, ez bizony a beteg halálát jelenti.

A hepatitis C vírus nem csak a májsejtekben szaporodik és nem csak azokat támadja; a nyiroksejtekben is megél, valamint ízületi- és bőrpanaszokat, izom- és vesegyulladást is okozhat,
A hepatitis C előfordulása
A hepatitis C vírussal együtt a betegség az egész világon elterjedt. A WHO adatai szerint 170 millió fertőzöttről tudnak világszerte. Afrika, a Földközi tenger keleti medencéje mentén fekvő országok és a Csendes-óceáni szigetek különösen érintettek. Az Európai Unióban mintegy öt millió fertőzött él, becslések szerint 80 százalékuk vírushordozó, de nem beteg.

Magyarországon a vírushordozók aránya 0,7-1,3%-ra tehető. A hepatitis C okozta kór felelős 2000-4000 magyar beteg májzsugorának kialakulásáért és 600 hazai májrákos esetért.

Mivel a kórokozó testnedvvel, elsősorban vér útján terjed, a betegek nagy százaléka kerül ki tűt használó kábítószeresek közül. Továbbá még ma is vannak, akik vérátömlesztés útján vagy dialízis, netán transzplantáció miatt fertőződtek, mielőtt még felfedezték volna a HCV-t, és bevezették volna a gondos szűrővizsgálatot.

A fertőzöttek körülbelül felénél nem lehet tudni, hogyan és mikor fertőződtek. Ennél fogva nem meglepő, hogy sok olyan vírushordozó élhet közöttünk, akik panaszmentes lévén nem is tudják, hogy fertőzöttek, és emiatt maguk is súlyos beteggé válhatnak, illetve veszélyeztetik a környezetükben élőket azáltal, hogy megfertőzhetnek másokat.
A hepatitis C okai



A betegség kórokozója a HCV, azaz a hepatitis C vírus. Az RNS-vírusok közé tartozik, azaz örökítőanyaga ribonukleinsav. 1989-ben fedezték fel, azt megelőzően a betegség is más névre, NANB-re hallgatott, ami az angol "Non-A-Non-B-Hepatitis", "nem A és nem B májgyulladás"név rövidítése. A vírust közelebbről megismerve kiderült, hogy világszerte hat altípusa, úgynevezett genotípusa van, melyeket arab számokkal jelölnek. Az általuk kiváltott betegségek nem különböznek egymástól, eltérnek viszont az egyik korszerű hatóanyag, az interferon alfa-2a általi kezelésre adott válaszukban. Európában főként az 1-3-as genotípusok fordulnak elő.

Genetikai anyagának ún. hipervariábilis régiója, azaz folyton változó szakasza miatt eddig nem sikerült védőoltást kifejleszteni ellene. A betegség lefolyása, krónikussá válása is arra vezethető vissza, hogy az immunrendszer védekező mechanizmusai és az újabb és újabb vírusváltozatok folyamatos küzdelmet vívnak. A vérvizsgálat során kimutatott HCV antitestek jelenléte a szervezetben nem jelent védettséget a betegség ellen. Nem egyértelmű, hogy a gyógyult hepatitis C kialakítja-e a szervezetben az immunitást.

Testnedvek, elsősorban vér útján fertőz. Spermával és anyatejjel történt fertőzésekről is tudunk, de ez nagyon ritka. Kimutatható továbbá nyálban, izzadságban, könnyben is.
A vírus a fertőzést követő 2-25 hetes lappangási idő után betegít meg és okoz tüneteket.
A hepatitis C diagnózisa
Egyszerű vérvétellel a májfunkciót ellenőrző adatokból, illetve ezek egymás utáni, többszöri, a normálistól való eltéréséből lehet következtetni májgyulladásra. Gyanú esetén speciális szűrővizsgálattal egyértelműen ki lehet mutatni a kórt.

A vírust kitenyésztése időigényes, de biztos diagnózist ad, szűrésre nem alkalmas diagnosztikai módszer.
A vérszérumból a vírus antigén, annak részei is kimutathatók. Általában azonban a vírus hatására termelődő antitestet mutatják ki. Attól függően, hogy milyen érzékenységű tesztet alkalmaznak, elképzelhető, hogy a vírusfertőzés inkubációs ideje alatt, azaz a fertőződést követő 3-8 hétben nincs elegendő antitest a vérben a fertőzés kimutatásához. Azaz potenciálisan fertőző egyénnél is lehet álnegatív a teszt eredménye. Szükség esetén később vagy érzékenyebb módszerrel a vizsgálat megismételhető. A szervezet által termelt antitestek kimutatásánál érzékenyebb a vírus örökítő anyagának kimutatására alkalmas OCR és bDNA tesztek elvégzése, amely alkalmas a vírus alfajának (genotípusának) meghatározására is.

Májgyulladásos tünetek jelentkezésekor, idegen vérrel vagy bármilyen testnedvvel való érintkezést követően, netán nem biztonságos szexuális kapcsolat létesítése után, vagyis, amikor a fertőzés veszélye bármi okból felmerül, nagyon fontos a HCV kimutatására alkalmas vérvizsgálat elvégeztetése. Mint ahogy már volt róla szó, a betegségnek nem mindig vannak csak rá jellemző tünetei, ezért hiba volna ezekre várni. Gyakran rutin vérvizsgálat alkalmával merül föl először a betegség gyanúja bizonyos májfunkciós értékek (az ún. transzaminázok) láttán. Maga a vizsgálat a vérvételen semmilyen különleges előkészületet nem igényel.
A hepatitis C tünetei, kórlefolyása
A tünetek az akut májgyulladás tünetei; hányás, levertség, fejfájás és végtagfájdalmak, étvágytalanság. Sárgaság, amikor a szemfehérje és a bőr besárgul, a vizelet sötét sárga, a széklet világosabbra vált, igen ritka. A fertőzötteknek csak kevesebb, mint 10 százaléka észleli az akut májgyulladás tipikus tüneteit. E hepatitis C fertőzés nyomán enyhe lefolyású májgyulladással lehet számolni, és maradandó károsodás nélkül maguktól teljesen meggyógyul, az érintettek vírusmentesek lesznek. Az akut hepatitis HCV fertőzés esetén ritka. A legtöbb esetben lappangva, a krónikus hepatitis tüneteivel kezdődik.

A maradék 85-90%-nyi beteg viszont fertőzött marad, és hat hónappal a fertőződés után alattomos, krónikus májgyulladás alakul ki náluk. A legnagyobb probléma, hogy ennél a formánál nem feltétlenül alakul ki akut májgyulladás, ami felhívhatná a figyelmet a betegségre, amely így észrevétlen is tud maradni. Az érintetteknek többnyire fogalmuk sincs róla, hogy szervezetükben a fertőzés időzített bombaként dolgozik, és akaratlanul másokat is megbetegíthetnek.

Az alattomosan zajló betegségnél az immunrendszer T-sejtjei célba veszik a fertőzött májsejteket, hogy elpusztítsák a bennük szaporodó vírusokat, de ennek a harcnak a májsejtek is áldozatul esnek. A páciens rendszerint már krónikus májbetegként kerül orvoshoz.
A krónikus májgyulladás alattomos, enyhe és a betegségre korántsem jellemző, inkább általános tünetei lehetnek; fáradtság, ismeretlen eredetű hasfájás, az esetek kétharmadában fáradékonyság. Olykor bőrviszketés, ízületi fájdalmak és érgyulladások jelentkezhetnek.

A krónikus hepatitiszes formánál a betegek mintegy ötödénél 15-20 éves távlatban májzsugorral, gyulladással és a máj működésének fokozatos megszűnésével kell számolni. Végül ennél a kórlefolyásnál májrák is kialakulhat.
Akár vannak a betegségnek markáns tünetei, akár rejtve maradnak ezek, a minél sikeresebb kezelés érdekében mindenképpen a betegség lehető legkorábbi felfedezése a döntő.
A hepatitis C kezelése
A spontán gyógyulás még az akut szakaszban, 3-4 hónap alatt lezajlik, de ez sajnos csak az esetek kis százalékában van így. A legfontosabb, hogy minél hamarabb kiderüljön, ha valaki fertőzött. A kezelés feltétlenül szükségessé, ha a fertőződés után bebizonyosodott, hogy a betegség nem gyógyul meg magától.

A hagyományosan alkalmazott gyógymód az interferon-ribavirin kezelés: Az interferonok a korai immunválaszban aktív szerepet játszó, fehérvérsejtek és kötőszöveti sejtek által termelt fehérjék. Fokozzák a vírusfertőzött májsejtek elleni sejtes immunválaszt, közvetett úton gátolják a vírus szaporodását.

A májgyulladás kezelésének speciális gyógyszere az interferon alfa-2anevű vírusellenes szer. A minél korábbi felfedezés azért fontos, hogy az észrevétlenül pusztító májgyulladásnak, a májsejtek pusztulását idejében megkezdett kezeléssel ki lehessen védeni. Amennyiben az interferon alfa-2a kezelést a fertőzést követő első négy hónapon belül kezdve 24 héten át alkalmazzák, akkor általában elejét lehet venni a krónikus májgyulladás kialakulásának. Ezért olyan fontos, hogy a legkisebb gyanú esetén is pontos diagnózis születhessen.

A ribavirin (1-béta-D-ribofuronsyl-1,2,4-triazole-3-carboxamid) vírusellenes hatóanyag. Segítségével a csupán interferonos kezeléshez képest a hatékonyság megkétszerezhető. A szervezet természetes védekező mechanizmusait így támogatva szerencsés esetben sikerülhet elpusztítani a kórokozó vírusokat. Azonban ez a korszerű terápia is csak a rászorulók 40 százalékán segített. A Magyarország területén fertőző HVC, hasonlóan a többi európai országhoz, többnyire olyan genotípusba (az ún. b1 genotípusba) tartozik, amely a vírusellenes kezelésnek ellenáll.

Azok számára, akikben ezekkel a hatóanyagokkal nem sikerült elpusztítani a hepatitis C vírusokat, a kezelés hatékonyságát egy már ismert molekula, a polietilén-glikol (PEG) polimer segítségével lehetett megnövelni. A PEG-be csomagolt interferon lassabban bomlik le és ürül a szervezetből, így sokkal egyenletesebb mennyiségben tud jelen lenni a vérben, folyamatosan segítve az immunrendszert, ráadásul kevesebb mellékhatása ismert.

A krónikus májgyulladás bevett kezelése tehát a peginterferon-alfa-2a és a ribavirin nevű vírusellenes szer kombinációjának adása. A hatóanyagokat ambuláns kezeléssel, infúzióban juttatják be. Kórházi kezelésre csak szövődmények és mellékhatások esetén van szükség.

A kezelés ma már az esetek 50-60%-ában bizonyul sikeresnek, a 2-es és 3-as genotípusok esetében pedig ez az arány 80% körüli.

A peginterferonnal történő 48 hetes kezelés hatékonynak bizonyult a magyarországi, más terápiáknak erősen ellenálló b1 szubtípusú HCV-vel szemben is. Alkalmazása mellett szól, hogy segítségével a korábbinál hamarabb, már 12 hét elteltével is biztonsággal eldönthető, valóban segít-e a betegen. Ha igen, a terápia folytatható, ha viszont nem, akkor nincs értelme a szer további adásának.

A ribavirin-interferonos immunterápiának mellékhatásai is lehetnek, influenzához hasonló tünetek fordulhatnak elő: láz, hidegrázás, levertség, fejfájás, végtag- és csontfájdalmak, emésztőrendszeri, gyomor- és béltünetek jöhetnek elő. A panaszok az első négy-hat hétben rendszerint maguktól rendeződnek, eltűnnek. Olykor pszichés zavarok - hangulatváltozások, depressziós időszakok - is előfordulhatnak, továbbá neurológiai panaszok, polineuropátiák, görcsök lephetik meg a beteget. Némelyeknek bőrproblémáik támadhatnak, kihullik a hajuk, anyagcserezavarok okoznak gondot.

A mellékhatásokat mindig komolyan kell venni, és el kell mondani az orvosnak, fontos azonban tudni, hogy míg ezek a mellékhatások csak időlegesen fordulnak elő, addig a krónikus májgyulladás előbb vagy utóbb életveszélyes állapottá fajulhat, ezért az orvos a beteggel egyetértésben szinte mindig a kezelés, ill. annak folytatása mellett dönt.

A mai korszerű kezelések mellett a kezelt esetek mintegy ötöde válik tartósan vírusmentessé, a betegek nagy részénél a szövetelhalás mérséklődik és jelentősen lassítható, harmadukon sajnos nem segít a kezelés.

A máj szövetének elpusztulása esetén májátültetés segíthet a betegen, bár érdemes tudni, hogy a HCV vírus a transzplantáció alatt a nyiroksejtekben megbúvik, és a beültetett májat rendszerint az első 6 órában újra fertőzi. Ez azonban nem jelenti feltétlenül ugyanolyan súlyosságú májbetegség kialakulását, mint az átültetés előtt. Kontrollvizsgálatra időnként mindenképpen szükség van.

A teljes alkoholtilalmon kívül a beteg nem szorul diétára.
A hepatitis C megelőzése
A hepatitis C elleni oltást még nem sikerült kifejleszteni, ezért a betegséget csak a fertőződés megakadályozásával lehet megelőzni, melynek egyik legjobb eszköze a véradás, transzfúzió alkalmával végzett szűrővizsgálat.

A véradásból származó vért Magyarországon az annak idején példás gyorsasággal bevezetett szűrővizsgálatokkal 1992 óta ellenőrzik. Sajnos nem kevesen vannak, akik már az előtt fertőződtek, hogy az orvosok tudták volna, milyen veszélyt rejt az általuk gyógyításra használt vérkészítmény. Ezen az úton ma már nem terjed. Bár olykor hallunk európai kórházakban műhibából származó fertőzésekről, valójában ettől nem kell tartani. Nagyon ritkán, mintegy 10000 esetből egyben előfordulhat, hogy a szűrővizsgálat a nagyon friss fertőzést az inkubációs idő alatt még nem mutatja ki. Ezért kérik a véradókat és a donorokat az önkizáró nyilatkozat komolyan vételére, ha a szövetadományozás előtt bármilyen okból fennáll a fertőzés gyanúja.

Ennél sokkal fontosabb veszélyforrás, hogy a HCV leggyakrabban a kábítószeresek közös tűhasználatával fertőz. Nemzetközi adatok szerint az intravénás kábítószer-élvezők 52-90%-ánál mutatható ki HCV-fertőzöttség. Ugyanígy nem kizárt, hogy akupunktúrához, tetováláshoz, testékszerek felhelyezéséhez használt, ám rosszul fertőtlenített eszközökkel is fertőződhet valaki.

A szexuális úton való fertőződés igen ritka, de nem kizárt, mivel az apró bőrsérüléseken bejutó, parányi mennyiségű vér is fertőzést tud okozni. A felelőtlen szexuális kaland főként akkor okozhat gondot, ha egyben apró sérüléssel, vérzéssel jár, ami sajnos sohasem kizárt.

A biztonságos szexuális élet (alkalmi partnerek kerülése, kondomhasználat), tetoválás, akupunktúra kapcsán megfelelően fertőtlenített eszközök használata, a közösen használt borotva, fogkefe kerülése, ismeretlen személyek vérével történő szennyeződés megelőzése segít a fertőzés elkerülésében. Az egyszer használatos eszközök elterjedése révén a kórházi fertőzések valószínűsége elenyészően kicsi.

A hepatitis B-vírusnál kevésbé fertőzőképes. A vírust hordozó anya nem veszélyezteti újszülöttjét, ilyen eredetű megbetegedést eddig nem észleltek.
  •  
Hasznos tudnivalók
A hepatitis C kórokozóját 1989 óta ismerjük. Az onkogén vírus ellen egyelőre nem létezik oltás. Testfolyadékok, elsősorban vér útján terjed. Lezajlott fertőzés után is megtalálható marad a szervezetben a vírus, antigénje vagy az ellene képződött antitest. A gyógyult beteg is lehet vírushordozó és ekképpen potenciálisan fertőző.

Ha vérvizsgálat alkalmával valaki anti-HCV pozitívnak bizonyult, azaz HCV elleni antitestek vannak a vérében, de májfunkciós értékei normálisak, akkor az első vizsgálatot követően kéthavonta, összesen három alkalommal meg kell ismételni a vizsgálatot. Mivel lényegében csak vérrel fertőz, a közvetlen családtagok fertőzése valószínűtlen.

A betegséget az egészségügyi hatóságoknak haladéktalanul jelentenie kell az egészségügyi intézményeknek. A betegség természetéből következik, hogy nem csak a kialakult májgyulladást, hanem a tünetmentes vírushordozás is jelentésköteles.

Kórházi kezelés a beteget nem kell fertőző osztályra tenni, mert csak vérrel fertőz.

A peginterferon-ribavirines kezelés igen költséges, ezért szakmai bizottság dönt arról, ki, mikor kaphat kezelést, amelyet mindig az ország hepatológiai centrumaiban végeznek. Minden rászoruló sorra kerül, és a kezelés hatékonysága szempontjából fontos a minél rövidebb várakozási idő a kezelés megkezdéséig. A kezelendő páciensek nincsenek közvetlen életveszélyben, de állapotuk lassan romlik, ezért a korábban elkezdett kezelés csökkenti a fölösleges májkárosodást.

A hepatitis C ugyan májbetegség, de nem az alkoholistáktipikus betegsége. Azt azonban tudatosítani kell, hogy az alkoholfogyasztás a májbetegek állapotát fokozottan rontja. Gyakorlatilag nincs olyan mennyiség, ami további egészségi károsodás veszélye nélkül elfogyasztható volna, így a nagyon ritka ünnepi koccintás, az amúgy mértékletesnek számító ivás is megengedhetetlen. Igaz, fontos a teljes alkohol tilalom.          

ATOPIÁS DERMATITISZEK AZ ARCON /ISKOLÁS KOR/

CÉRNAGILISZTÁK A VÉGBÉL KÖRÓL/9 HÓNAPOS CSECSEMŐ/

CISZTÁS AKNÉ/PATTANÁS/

Gyermekkori nyaki duzzanat okai

$
0
0

Gyermekkori nyaki duzzanat okai


Kisgyermekek fül- orr- gégészeti vizsgálata során gyakran találkozunk nyaki duzzanattal, mely vagy valamilyen más betegség részjelensége, vagy pedig maga a kezelendő megbetegedés. Sőt, sokszor a szülők eleve az esetleg riasztóan megduzzadt nyak miatt kérik a gyermekük vizsgálatát. Ilyenkor legtöbbször fertőzés következtében, másodlagosan megduzzadt nyirokcsomókat találunk, de sok egyéb betegség is okozhat körülírt megnagyobbodást a nyakon. A különböző lehetséges kórképek közül néha nehéz kideríteni a duzzanat mögött álló betegséget. Szerencsére a fizikális vizsgálat mellett számos egyéb lehetőség van arra, hogy közelebb jussunk a diagnózishoz. Például az alapos kikérdezés nagyon sokat számít, hiszen ha a szülők elmondása szerint a duzzanat gyorsan alakult ki, és láz is kíséri, akkor nagy eséllyel fertőzéses eredetű betegséggel állunk szemben. Számít a beteg kora is, mivel fél éves kor alatt sokkal gyakrabban fejlődési rendellenességek okoznak nyaki duzzanatot, afölött elsősorban fertőzéses eredetűek. Ezen kívül még képalkotó vizsgálatok (ultrahang, röntgen, CT, stb.), laborvizsgálatok, vagy cytológiai (szövettani) vizsgálat is segítik a diagnózis felállítását. A következőkben egy összefoglalás következik a nyaki duzzanatot okozó betegségekről, röviden azok jellemzőiről:


Fertőzéses eredetű nyirokcsomó duzzanatok:

Fél éves kor felett ez a leggyakoribb oka a nyaki duzzanatnak. Általában más panasz is van (torokfájás, orrdugulás, köhögés, stb.), láz, elesettség is kíséri, és a duzzanat gyorsan, órák vagy 1-2 nap alatt alakul ki.

Az alábbi képen a nyaki nyirokcsomók elhelyezkedése, valamint a hozzájuk vezető nyirokutak láthatók. A nyirokcsomó elhelyezkedéséből már lehet következtetni az elsődleges fertőzés helyére. Például fog eredetű gyulladások inkább az állkapocs alatti, középső nyaki, az orrmandula gyulladása a fejbiccentő izom mögötti nyirokcsomók megnagyobbodását tudja okozni.
A fertőzést különféle kórokozók okozhatják:
Vírus okozta nyirokcsomó gyulladás:
- Felső légúti vírusfertőzéshez kapcsolódó (pl. rhinovírus, adenovírus, enterovírus)
- Típusos gyermekkori vírusfertőzéshez kapcsolódó (pl. mumpsz, kanyaró, rubeola, varicella)
- Mononulcleosis infectiosa, CMV fertőzés
(- HIV)
Baktérium okozta nyirokcsomó gyulladás:
- Nem specifikus gyulladás (ált. streptococcusok, staphylococcusok)
- Gennyes gyulladás
- Specifikus gyulladás (TBC vagy más mycobacterium, tularaemia, actinomycosis)
Paraziták okozta nyirokcsomó gyulladás:
- Toxoplasmosis
- Filiariasis


Veleszületett eltérések, fejlődési rendellenességek:

- Ductus thyreoglossus persistens, medialis nyaki cysta: Az embrionális korban meglévő pajzsmirigy és nyelvgyök közti összeköttetés nem fejlődik vissza, szinte pontosan a nyak középvonalában, hol kisebb hol nagyobb duzzanat képében jelentkező elváltozás. Sebészileg lehet megszűntetni, a nyelvcsont egy részének eltávolításával.

- Ér- vagy nyirokér fejlődési rendellenességek: Sokszor már születéskor látszik, mint nagy nyaki duzzanat, de legkésőbb 2 éves korra szinte biztosan felismerésre kerül. Különböző típusú erek mintegy gomolyagot alkotva okozzák a nyaki eltérést. Szelektíven az erekbe juttatott, érelzáródást okozó anyagokkal lehet gyógyítani, vagy sebészi megoldás is szóba jöhet, bár sokszor nem igényel beavatkozást. Ha nem az erek, hanem a nyirokrendszer zavara áll fenn, úgy fokozatosan egyre jobban megduzzad a nyak, akár a mellkas szintjéig is leérhet a folyamat. Felülfertőzés esetén hirtelen még nagyobbra nő az elváltozás. Műtéti megoldást igényel.


Jóindulatú daganatok:

- Haemangioma (jóindulatú érdaganat). Gyorsan nő, általában fél éves kor előtt diagnosztizálásra kerül, és legtöbbször évek alatt spontán, kezelés nélkül is visszafejlődik.
- Lipoma (jóindulatú zsírdaganat). Gyermekkorban ritka elváltozás
- Teratoma: Az egyedfejlődés során rossz helyre vándorolt sejtek alkotják. Kezelés nélkül néha rosszindulatúvá válhat.


Rosszindulatú daganatok:

A felnőttekkel ellentétben a laphámrák gyermekkorban rendkívül ritka.

- Lymphomák: Az immunrendszerből kiinduló daganatok. Messze a leggyakoribbak gyermekkorban. Nem sebészi a kezelésük, hanem elsősorban kemoterápia.
- Rhabdomyosarcoma (izom eredetű daganat): Gyorsan terjed, ezért önmagában ritkán elég a sebészi eltávolítás, kiegészítő kezelés, kemoterápia, sugárkezelés is szükséges.
- Neuroblastoma (nyaki idegek sejtjeiből kiinduló daganat): Kezelése hasonló, mint a rhabdomyosarcomáé.
- Nasopharyngealis carcinoma: Az orrgaratban kialakuló, vegyes sejteket tartalmazó daganat.
- Egyéb daganatok

EPIDERMOLYSIS BULLOSA KÉPEKBEN

$
0
0
1-



2-



3-



4-



5-



6-



7--



8-



9-



10-





Nyirokcsomó-megnagyobbodás gyermekkorban Nyirokcsomó-megnagyobbodás gyermekkorban

$
0
0




A nyirokcsomók a nyirokerekkel együtt önálló keringési rendszert, a nyirokrendszert alkotják. A nyirokrendszernek a fertőzések elleni védekezésben van szerepe, ezért a legtöbb esetben a nyirokcsomók megnagyobbodása valamilyen fertőzés jele, annak természetes következménye.

Gyermekkorban a nyirokcsomók teljes hiánya súlyos immunhiányos betegségre utalhat. Rosszindulatú betegségek (fehérvérűség, daganatok), autoimmun kórképek vagy más, ritkább kórfolyamatok is járhatnak nyirokcsomó-duzzanattal. Nagyon sok szülő fordul háziorvosához, mert gyermekénél nagyobb nyirokcsomót vett észre. Vékony alkatúaknál már egy apró nyirokcsomó is feltűnő lehet és nyugtalanságot okozhat. Ilyenkor a háziorvos egy alapos vizsgálat után megnyugtathatja a szülőket, mert az esetek nagy részében nem kóros jelenségről van szó.

Újszülött korban minden tapintható nyirokcsomó kóros és kivizsgálást tesz szükségessé, de 1 éves kor után az egészséges gyermekek több mint 90%-ánál lehet nyirokcsomót tapintani, főleg a nyakon és az áll alatt. Ezek a puha, fájdalmatlan nyirokcsomók elérhetik az 1 cm átmérőt is, és legtöbbször valamilyen fertőzés következtében jönnek létre. A fertőzés lehet észrevétlen, láz és más tünetek nélkül is, lezajlása után pár nappal vagy 1-2 héttel pedig ezek a nyirokcsomók általában megkisebbednek. Ilyenkor felesleges a gyermeket szakrendelőbe utalni, a folyamat a gyermekkor természetes velejárója.
Gyakori az egyoldali, hirtelen kialakult nyirokcsomó-duzzanat, főleg 1-5 éves kor körül. Leginkább a nyakon, az áll alatt, ritkábban a lágyékhajlatban, hónaljban vagy a könyöktájékon észlelik, és helyi gyulladásos folyamat – pl. rossz fog, körömágygyulladás, bőrsérülést követő fertőzés – okozza. Kiválthatják baktériumok vagy vírusok is, sokszor fordul elő macskakarmolás után. Ilyenkor fertőzésre utaló klinikai tünetek és gyulladásra utaló laboratóriumi értékek alapján lehet megállapítani a kóreredetet. Szükség lehet antibiotikum adására, de ha a nyirokcsomóban tályog alakul ki, sebészi kezelés indokolt.
Kétoldali, hirtelen kialakuló nyirokcsomó-duzzanat főleg a nyakon vagy az áll alatt, legtöbbször mandula- vagy torokgyulladás után jelentkezik. Az esetek nagy részében vírusok okozzák, így antibiotikum nélkül is 1-2 hét alatt spontán elmúlnak.
Bizonyos esetekben a vírusfertőzés magas lázakkal, gyengeséggel, rossz közérzettel járó súlyos betegséget is okozhat, amikor a háziorvos szakrendelőbe küldi a beteget. Vizsgálatkor a megnagyobbodott nyirokcsomók mellett gyulladt, lepedékes garatmandulát lehet látni, megnagyobbodott lépet és májat lehet tapintani. A vérkenetben látható jellegzetes eltérések alapján válik biztossá a vírusfertőzés diagnózisa. Ilyen esetekben a betegség pár hét alatt antibiotikum adása nélkül meggyógyul.
Testszerte jelenhetnek meg nagyobb nyirokcsomók bizonyos fertőző betegségekben, melyek a fertőzés lezajlása után visszahúzódnak vagy teljesen elmúlnak, ezzel ellentétben rosszindulatú betegségekben, tárolási betegségekben hasonló spontán javulásra nem lehet számítani. A fertőzéseket követő nyirokcsomó-duzzanat magától vagy gyógyszer hatására leggyakrabban visszahúzódik, de kis méretben még hosszú ideig tapintható lehet. Ilyenkor szakorvosi vizsgálatra vagy vérvételre nincs szükség, a háziorvos vizsgálatát és tanácsát követve a gyermeket megkímélhetjük egy hosszadalmas várakozástól, a vérvétel kellemetlenségétől.
Komoly betegség jele lehet a heteken át fokozatosan növekvő nyirokcsomó, ahol hiányoznak a helyi vagy általános gyulladásos jelek, ugyanakkor más általános tünetek jelentkeznek: sápadtság, levertség, fáradékonyság, bőrvérzések, fogyás, indokolatlan hőemelkedések. Ilyenkor feltétlenül szakorvoshoz kell küldeni a beteget, és részletes kivizsgálásra van szükség. Az alapos vizsgálatot követően vérvételre kerül sor, és amennyiben a beteg állapota vagy a nyirokcsomó jellege indokolja röntgen, ultrahang, komoly betegség gyanúja esetén komputertomográfos (CT) vizsgálatra is sor kerülhet.
Gyakran a betegség megállapításához szükséges a nyirokcsomó sebészi eltávolítása és a szövettani vizsgálat, a további gyógykezelést csak ezután leh

Article 1

GYERMEKKORI NYAKI NYIOKCSOMÓK DUZZANATÁNAK OKAI

$
0
0

Gyermekkori nyaki duzzanat okai


Kisgyermekek fül- orr- gégészeti vizsgálata során gyakran találkozunk nyaki duzzanattal, mely vagy valamilyen más betegség részjelensége, vagy pedig maga a kezelendő megbetegedés. Sőt, sokszor a szülők eleve az esetleg riasztóan megduzzadt nyak miatt kérik a gyermekük vizsgálatát. Ilyenkor legtöbbször fertőzés következtében, másodlagosan megduzzadt nyirokcsomókat találunk, de sok egyéb betegség is okozhat körülírt megnagyobbodást a nyakon. A különböző lehetséges kórképek közül néha nehéz kideríteni a duzzanat mögött álló betegséget. Szerencsére a fizikális vizsgálat mellett számos egyéb lehetőség van arra, hogy közelebb jussunk a diagnózishoz. Például az alapos kikérdezés nagyon sokat számít, hiszen ha a szülők elmondása szerint a duzzanat gyorsan alakult ki, és láz is kíséri, akkor nagy eséllyel fertőzéses eredetű betegséggel állunk szemben. Számít a beteg kora is, mivel fél éves kor alatt sokkal gyakrabban fejlődési rendellenességek okoznak nyaki duzzanatot, afölött elsősorban fertőzéses eredetűek. Ezen kívül még képalkotó vizsgálatok (ultrahang, röntgen, CT, stb.), laborvizsgálatok, vagy cytológiai (szövettani) vizsgálat is segítik a diagnózis felállítását. A következőkben egy összefoglalás következik a nyaki duzzanatot okozó betegségekről, röviden azok jellemzőiről:


Fertőzéses eredetű nyirokcsomó duzzanatok:

Fél éves kor felett ez a leggyakoribb oka a nyaki duzzanatnak. Általában más panasz is van (torokfájás, orrdugulás, köhögés, stb.), láz, elesettség is kíséri, és a duzzanat gyorsan, órák vagy 1-2 nap alatt alakul ki.

Az alábbi képen a nyaki nyirokcsomók elhelyezkedése, valamint a hozzájuk vezető nyirokutak láthatók. A nyirokcsomó elhelyezkedéséből már lehet következtetni az elsődleges fertőzés helyére. Például fog eredetű gyulladások inkább az állkapocs alatti, középső nyaki, az orrmandula gyulladása a fejbiccentő izom mögötti nyirokcsomók megnagyobbodását tudja okozni.
A fertőzést különféle kórokozók okozhatják:
Vírus okozta nyirokcsomó gyulladás:
- Felső légúti vírusfertőzéshez kapcsolódó (pl. rhinovírus, adenovírus, enterovírus)
- Típusos gyermekkori vírusfertőzéshez kapcsolódó (pl. mumpsz, kanyaró, rubeola, varicella)
- Mononulcleosis infectiosa, CMV fertőzés
(- HIV)
Baktérium okozta nyirokcsomó gyulladás:
- Nem specifikus gyulladás (ált. streptococcusok, staphylococcusok)
- Gennyes gyulladás
- Specifikus gyulladás (TBC vagy más mycobacterium, tularaemia, actinomycosis)
Paraziták okozta nyirokcsomó gyulladás:
- Toxoplasmosis
- Filiariasis


Veleszületett eltérések, fejlődési rendellenességek:

- Ductus thyreoglossus persistens, medialis nyaki cysta: Az embrionális korban meglévő pajzsmirigy és nyelvgyök közti összeköttetés nem fejlődik vissza, szinte pontosan a nyak középvonalában, hol kisebb hol nagyobb duzzanat képében jelentkező elváltozás. Sebészileg lehet megszűntetni, a nyelvcsont egy részének eltávolításával.

- Ér- vagy nyirokér fejlődési rendellenességek: Sokszor már születéskor látszik, mint nagy nyaki duzzanat, de legkésőbb 2 éves korra szinte biztosan felismerésre kerül. Különböző típusú erek mintegy gomolyagot alkotva okozzák a nyaki eltérést. Szelektíven az erekbe juttatott, érelzáródást okozó anyagokkal lehet gyógyítani, vagy sebészi megoldás is szóba jöhet, bár sokszor nem igényel beavatkozást. Ha nem az erek, hanem a nyirokrendszer zavara áll fenn, úgy fokozatosan egyre jobban megduzzad a nyak, akár a mellkas szintjéig is leérhet a folyamat. Felülfertőzés esetén hirtelen még nagyobbra nő az elváltozás. Műtéti megoldást igényel.


Jóindulatú daganatok:

- Haemangioma (jóindulatú érdaganat). Gyorsan nő, általában fél éves kor előtt diagnosztizálásra kerül, és legtöbbször évek alatt spontán, kezelés nélkül is visszafejlődik.
- Lipoma (jóindulatú zsírdaganat). Gyermekkorban ritka elváltozás
- Teratoma: Az egyedfejlődés során rossz helyre vándorolt sejtek alkotják. Kezelés nélkül néha rosszindulatúvá válhat.


Rosszindulatú daganatok:

A felnőttekkel ellentétben a laphámrák gyermekkorban rendkívül ritka.

- Lymphomák: Az immunrendszerből kiinduló daganatok. Messze a leggyakoribbak gyermekkorban. Nem sebészi a kezelésük, hanem elsősorban kemoterápia.
- Rhabdomyosarcoma (izom eredetű daganat): Gyorsan terjed, ezért önmagában ritkán elég a sebészi eltávolítás, kiegészítő kezelés, kemoterápia, sugárkezelés is szükséges.
- Neuroblastoma (nyaki idegek sejtjeiből kiinduló daganat): Kezelése hasonló, mint a rhabdomyosarcomáé.
- Nasopharyngealis carcinoma: Az orrgaratban kialakuló, vegyes sejteket tartalmazó daganat.
- Egyéb daganatok

KOPONYAÜRI VÉRZÉSEK GYERMEKEKNÉL

$
0
0


Koponyaűri vérzések gyermekeknél
Célok
  • Akkor gondoljunk koponyaűri vérzésre, ha a fejsérült
    • eszméletlen vagy tudati szintje romlik
    • egyik oldalán mutat leszálló neurológiai tüneteket, elsősorban hemiparesist
    • egyre nyugtalanabb, egyre kifejezettebb agyidegi tüneteket vagy pupilla asszimmetriát mutat
  • A diagnózist azonnal fel kell állítani – eszméletlen sérült esetében a sérülést követő 2 órán belül. Ha gyanítható, hogy az eszméletlenség oka haematoma, és a beküldés késedelmet okozhat, közvetlenül konzultáljunk idegsebésszel.
Elsősegély
  • Lélegeztetés (intubatio)
  • Keringés (infuzió)
  • Egyéb sérülések miatt indokolt vértransfusio és sürgősségi műtét
Diagnózis
  • A CT vizsgálat mindig kötelező: a haematoma nem kezelhető olyan helyen, ahol ez a képalkotási mód nem áll rendelkezésre.
Epiduralis vérzés
  • Gyermekekben és fiatal felnőttekben jellemző. A sérülés mechanizmusa enyhe fokú lehet, és a sérült gyakran eleinte eszméleténél van.
  • A tudat gyors romlása, az egyoldali neurológiai tünetek és az egyoldali pupillatágulat a súlyos herniatio jelei. Ilyen állapotban a sérült azonnali ellátást igényel, és nem szabad kitenni szállításnak, ha az várhatóan 2 óránál tovább tart.
  • A haematomát craniotomiával távolítjuk el. Leggyakoribb oka a keményagyhártya artériás vérzése. Az esetek 80%-ában a vérömleny a temporalis lebenynél van.
  • A gyógyulás gyors és teljes, feltéve, hogy nem történt más sérülés, és a terápia nem szenvedett késedelmet.
Subduralis vérzés
  • A sürgősségi ellátásban 48 órán belül panaszokat okozó acut, és később jelentkező subacut haematomával lehet találkozni.
Acut subduralis vérzés
  • Gyakran társul agycontusióhoz. A sérült nem feltétlenül van eszméleténél, ami megnehezíti az esetleges állapotromlás észlelését.
  • A sérült gyakran idős személy vagy alkoholista.
  • Az atrophia fokozza a vérzés veszélyét.
  • Az egyik lehetséges kóreredet a sinus sagittalis szakadása. Az eszméletlen sérült sürgősségi CT vizsgálata ezért alapvető fontosságú. A haematoma nagy méretű és gyakran átterjed a másik oldalra is.
  • A műtét eredménye az elvégzés időpontjától függ. Fontos prognosztikai tényező a sérülés mértéke és a sérült életkora. A halálozás még mindig magas, kb. 50%-os.
Subacut subduralis vérzés
  • Lefolyása hasonló az epiduralis vérzéséhez, de a tünetek kifejlődése lassabb. A klinikai képet a lokális kompresszió tünetei uralják.
  • A sérültek gyakran alkoholisták, akiknek a kezdeti tüneteit a részegség elfedheti, és ismétlődő sérülés lehetősége is fennáll. Gyakran subduralis haematoma derül ki, a fogvatartás alatt bekövetkező halálesetek okaként.
  • A gyógyulás akkor eredményes, ha a terápia a kétoldali incarceratio tüneteinek (eszméletlenség, a fájdalomra szimultán végtagi extensio a reakció) megjelenése előtt megkezdődik.
Chronicus subduralis vérzés
  • A tünetek csak több hónappal a sérülés után lépnek fel.
  • A sérültek gyakran idős emberek,akik zavartsággal, egyensúly és memória problémákkal jelentkezhetnek. A sérültek sokszor anticoagulans kezelésben részesülnek.
  • Az elsődleges sérülés rendszerint enyhe (pl. elesés), és gyakran el is felejtik. A diagnózis a gyorsan kifejlődő, fokozott intracranialis nyomást mutató tünetek (fejfájás, hemiparesis, vagy sok esetben az ingadozóan beszűkült tudatállapot) miatt gyakran acut. A következményes elesések ronthatják az állapotot, csakúgy, mint acut subduralis vérzésben.
  • Ha lehetőség van rá, a terápia sürgősségi.
  • A beszűkült tudatállapotú sérültet azonnal meg kell műteni.
  • Mindössze egy lyukat kell fúrni az elfolyósodott chronicus haematoma átmosásához és drainálásához.
  • A gyógyulás gyors, és rendszerint teljes.
  • Az esetek 10%-ában a haematoma kétoldali; mindkét oldalt egyszerre meg lehet műteni. A kétoldali subduralis haematoma gyakori tünetei a járási nehézség, mindkét alsó végtag gyengesége és a beszűkült tudati állapot.
  • Az első néhány hét után relapsus lehetséges, és kontrollra van szükség. Reoperáció indokolt, ha szükség van rá, és egészen biztonságos.
Intracerebralis vérzés
  • Az agycontusio problémáinak egy részét gyakran az intracerebralis vérzés okozza. A vérömlenyek mérete változó, olykor többszörösek. A kezelést ezért a konkrét eset szabja meg.
  • A tünetek a sérülés mechanizmusától függenek: az elesés általában a temporalis lebenyben okoz vérzést.
  • A jelentős haematomát, mely nyomási tüneteket okoz, meg kell operálni. A műtét alatt el lehet távolítani a zúzódott agyállományt is.
  • A diagnózis és különösen a terápiás döntés gyakori CT vizsgálatot, az intracranialis nyomás ellenőrzését, és intenzív osztályos alapellátás lehetőségét igényli.

Viewing all 7855 articles
Browse latest View live